„Települések két keréken” műhelynap Csákváron

Forrás: KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet

A kerékpáros közlekedés fejlesztése világszerte és hazánkban is egyre nagyobb figyelmet kap, hiszen korunk számos kihívására kínál élhető és fenntartható alternatívát – például a klímaváltozás, a kőolajfüggőség, a városi torlódások és az egészségmegőrzés kapcsán. Az uniós célokhoz illeszkedve a fejlesztések mindeközben nem téveszthetik szem elől sem a közlekedésbiztonsági, sem a különböző társadalmi rétegek hozzáférhetőségi kérdéseit. Ezért fontos, hogy a kerékpáros közlekedés előretörésének kihívásairól megfelelő fórumon tudjanak beszélgetni a településvezetők és a kerékpáros szakértők.

Ennek szellemében zajlott le május 31-én az idei első „Települések két keréken” műhelynap. A rendezvényt Révész Máriusz, Aktív Magyarországért felelős államtitkár megbízásából a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet munkatársai szervezték. A csákvári helyszínre alapvetően a Vértes és a Gerecse vonzáskörzetébe tartozó polgármesterek kaptak meghívást.

̶ A WHO szerint az egészségügyi állapotunkra ható faktorokban az egészségügyi ellátórendszer mindössze 18%-ot tesz ki, 20%-ban a környezetünk, 25%-ban a genetikai állományunk, 37%-ban pedig az életmódunk felel az egészségügyi állapotunkért. Ha belegondolunk, hogy ehhez képest mennyit költünk az egészségügyi ellátórendszerre, és mennyit költünk arra, hogy a megfelelő életmódra ösztönözzük az embereket, akkor kiderül, hogy az egyikre szinte semmit, amíg a másikra nagyon is sokat költünk, miközben az egészségügyi állapotunkat, azt, hogy milyen módon éljük az életünket, kétszer akkora mértékben határozza meg az életmódunk, mint az egészségügyi ellátórendszer – mondta Révész Máriusz, Aktív Magyarországért felelős államtitkár. – Az Eurobarométer felmérésében a megkérdezett magyarok 59% úgy nyilatkozott, hogy soha nem sportol, további 15% pedig nagyon ritkán. Nemzetközi összehasonlításban Finnországban ez a szám mindössze 8%, Svédországban 12%, Szlovéniában 25%, Csehországban pedig 26%. A trend sajnos negatív, az előző méréshez képest az elmúlt öt évben Magyarországon 6%-kal növekedett a soha nem sportolók aránya. Sajnos az elhízottsági mutatóink is romlanak. A Global Observatory for Physical Activity adataiból kiderül, hogy Magyarországon a halálozások 9,7%-a a mozgáshiányos életmódra vezethető vissza. Évente átlagosan százharmincötezer ember hal meg emiatt, vagyis harminckettő naponta. A várható élettartamra vonatkozó európai uniós adatokat vizsgálva láthatjuk, hogy messze el vagyunk maradva az uniós átlagtól. Fontos, hogy tudjunk változtatni, hiszen a legélhetőbb országok közé szeretnénk tartozni – emelte ki államtitkár úr. – Az Aktív Magyarországért államtitkárságnak az is a feladata, hogy könnyebbé tegye az életet, hogy megteremtse a feltételeit az egészséges életmódnak. E célból született meg az Aktív Életmód-stratégia, amely nevét Monspart Saroltáról, a Nemzet Sportolójáról kapta, aki a mozgás népszerűsítésének a nagykövetévé vált. A legfontosabb, hogy bebizonyítsuk az embereknek, hogy a mozgás élmény, és nem kényszer. Emellett elkészült a Nemzeti Kerékpáros Stratégia is, amellyel célunk, hogy megnöveljük Magyarországon a kerékpáros közlekedők részarányát és a kerékpáros turizmus részarányát is. A stratégia emellett arról is szól, hogy milyen városban szeretnénk élni: egy autókra optimalizáltban, ahol egyre több sávot építenek, ezzel egyre nagyobb dugóknak adva teret, vagy egy holland vagy dán mintára kialakítottban, ahol próbálják a városon átmenő forgalmat csökkenteni, a közlekedést kerékpárosokra és gyalogosokra optimalizálni. Szerencsére számos kiváló munkatársam van, akikkel hisszük, hogy meg tudjuk változtatni a világot, hogy ösztönözni tudjuk az embereket az egészséges és környezettudatos életmódra, a kerékpáros közlekedésre.

A műhelynap keretében – Révész Máriusz nyitóbeszédét követően – a résztvevők áttekintették, átbeszélték, hogy miért elengedhetetlen a kerékpáros közlekedés támogatása, illetve hogy milyen szemléletben, milyen eszközökkel érdemes a fejlesztési kérdésekhez viszonyulni. Madarász-Losonczy Bálint (Miniszterelnökség – Aktív mobilitási főosztály) egyrészt ismertette a társadalmi egyeztetésre bocsátott Nemzeti Kerékpáros Stratégia főbb pontjait, másrészt a polgármesterektől előzetesen beérkezett kérdésekre válaszolt. Dr. Andrejszki Tamás (KTI) egy interaktív kvíz formájában mutatta be a kerékpározással kapcsolatos tévhiteket – melyek azok a területek, amikkel kapcsolatban bizonytalanság van a közlekedőkben, illetve melyek azok a jellemzően alaptalan hiedelmek, amikre hivatkozva sokan nem mernek kerékpárra ülni. Emődy Barbara (Magyar Kerékpárosklub) azokat a szempontokat emelte ki, hogy miért jó egy településnek, ha ott sokan kerékpároznak. Barna Zsolt (Magyar Mérnöki Kamara Kerékpáros Szakosztályának elnöke) a térségi kerékpáros hálózatokról, a kerékpáros infrastruktúra beruházások megfelelő előkészítéséről, illetve a hivatásforgalom és a rekreáció kapcsolatáról osztotta meg tapasztalatait. Horváth Krisztina (Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ – AÖFK) közlekedésbiztonsági és forgalomtechnikai kérdéseket feszegetett, amelyek által elsősorban az irányhelyes létesítmények előnyeit emelte ki: nem csak a kerékpárosok, de a gyalogosok és a gépjárművek szempontjait is figyelembe véve. Bereczky Ákos (Értékterv Kft.) az iskolai mobiltás mindenkit érintő kérdéseit tette fel – a tanintézmények környezetében égetően fontos olyan kialakításokat támogatni, amelyben a szülők könnyű szívvel el tudják engedni gyermekeiket önállóan gyalogosan vagy kerékpáron. Végül Coates Ádám (Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség – MAKETUSZ) bemutatta a Kerékpárosbarát Szolgáltatói Hálózat alappilléreit, és Csákvár, Tarján illetve Zámoly polgármestereit bevonva a kerekasztal beszélgetésbe körüljárták, hogy miért érdemes a kerékpáros turisták számára vonzó környezetet teremteni, és milyen (sok esetben olcsó és egyszerű) intézkedésekkel tehet ezért egy településvezető.

A műhelynapot – a kerékpárosbarát szolgáltató Tersztyánszky Bisztró által biztosított ízletes ebéd után – kerékpározással zárták, ahol a vállalkozószelleműek két csoportban bejárták Csákvár kerékpáros szempontból érdekes, követendő vagy éppen kevésbé követendő kialakítású létesítményeit.

Számláló

Számláló

KILOMÉTERNYI ÚT
FŐ MUNKAVÁLLALÓ
VÁRMEGYEI IGAZGATÓSÁG
MÉRNÖKSÉG
LABOR
MÉRŐÁLLOMÁS
31000

KILOMÉTERNYI ÚT

6000

FŐ MUNKAVÁLLALÓ

19

VÁRMEGYEI IGAZGATÓSÁG

80

MÉRNÖKSÉG

8

LABOR

23

MÉRŐÁLLOMÁS