Forrás: KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet
A kerékpáros közlekedés fejlesztése világszerte és hazánkban is egyre nagyobb figyelmet kap, hiszen korunk számos kihívására kínál élhető és fenntartható alternatívát – például a klímaváltozás, a kőolajfüggőség, a városi torlódások és az egészségmegőrzés kapcsán. Az uniós célokhoz illeszkedve a fejlesztések mindeközben nem téveszthetik szem elől sem a közlekedésbiztonsági, sem a különböző társadalmi rétegek hozzáférhetőségi kérdéseit. Ezért fontos, hogy a kerékpáros közlekedés előretörésének kihívásairól megfelelő fórumon tudjanak beszélgetni a településvezetők és a kerékpáros szakértők.
Ennek szellemében zajlott le május 31-én az idei első „Települések két keréken” műhelynap. A rendezvényt Révész Máriusz, Aktív Magyarországért felelős államtitkár megbízásából a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet munkatársai szervezték. A csákvári helyszínre alapvetően a Vértes és a Gerecse vonzáskörzetébe tartozó polgármesterek kaptak meghívást.
̶ A WHO szerint az egészségügyi állapotunkra ható faktorokban az egészségügyi ellátórendszer mindössze 18%-ot tesz ki, 20%-ban a környezetünk, 25%-ban a genetikai állományunk, 37%-ban pedig az életmódunk felel az egészségügyi állapotunkért. Ha belegondolunk, hogy ehhez képest mennyit költünk az egészségügyi ellátórendszerre, és mennyit költünk arra, hogy a megfelelő életmódra ösztönözzük az embereket, akkor kiderül, hogy az egyikre szinte semmit, amíg a másikra nagyon is sokat költünk, miközben az egészségügyi állapotunkat, azt, hogy milyen módon éljük az életünket, kétszer akkora mértékben határozza meg az életmódunk, mint az egészségügyi ellátórendszer – mondta Révész Máriusz, Aktív Magyarországért felelős államtitkár. – Az Eurobarométer felmérésében a megkérdezett magyarok 59% úgy nyilatkozott, hogy soha nem sportol, további 15% pedig nagyon ritkán. Nemzetközi összehasonlításban Finnországban ez a szám mindössze 8%, Svédországban 12%, Szlovéniában 25%, Csehországban pedig 26%. A trend sajnos negatív, az előző méréshez képest az elmúlt öt évben Magyarországon 6%-kal növekedett a soha nem sportolók aránya. Sajnos az elhízottsági mutatóink is romlanak. A Global Observatory for Physical Activity adataiból kiderül, hogy Magyarországon a halálozások 9,7%-a a mozgáshiányos életmódra vezethető vissza. Évente átlagosan százharmincötezer ember hal meg emiatt, vagyis harminckettő naponta. A várható élettartamra vonatkozó európai uniós adatokat vizsgálva láthatjuk, hogy messze el vagyunk maradva az uniós átlagtól. Fontos, hogy tudjunk változtatni, hiszen a legélhetőbb országok közé szeretnénk tartozni – emelte ki államtitkár úr. – Az Aktív Magyarországért államtitkárságnak az is a feladata, hogy könnyebbé tegye az életet, hogy megteremtse a feltételeit az egészséges életmódnak. E célból született meg az Aktív Életmód-stratégia, amely nevét Monspart Saroltáról, a Nemzet Sportolójáról kapta, aki a mozgás népszerűsítésének a nagykövetévé vált. A legfontosabb, hogy bebizonyítsuk az embereknek, hogy a mozgás élmény, és nem kényszer. Emellett elkészült a Nemzeti Kerékpáros Stratégia is, amellyel célunk, hogy megnöveljük Magyarországon a kerékpáros közlekedők részarányát és a kerékpáros turizmus részarányát is. A stratégia emellett arról is szól, hogy milyen városban szeretnénk élni: egy autókra optimalizáltban, ahol egyre több sávot építenek, ezzel egyre nagyobb dugóknak adva teret, vagy egy holland vagy dán mintára kialakítottban, ahol próbálják a városon átmenő forgalmat csökkenteni, a közlekedést kerékpárosokra és gyalogosokra optimalizálni. Szerencsére számos kiváló munkatársam van, akikkel hisszük, hogy meg tudjuk változtatni a világot, hogy ösztönözni tudjuk az embereket az egészséges és környezettudatos életmódra, a kerékpáros közlekedésre.
A műhelynap keretében – Révész Máriusz nyitóbeszédét követően – a résztvevők áttekintették, átbeszélték, hogy miért elengedhetetlen a kerékpáros közlekedés támogatása, illetve hogy milyen szemléletben, milyen eszközökkel érdemes a fejlesztési kérdésekhez viszonyulni. Madarász-Losonczy Bálint (Miniszterelnökség – Aktív mobilitási főosztály) egyrészt ismertette a társadalmi egyeztetésre bocsátott Nemzeti Kerékpáros Stratégia főbb pontjait, másrészt a polgármesterektől előzetesen beérkezett kérdésekre válaszolt. Dr. Andrejszki Tamás (KTI) egy interaktív kvíz formájában mutatta be a kerékpározással kapcsolatos tévhiteket – melyek azok a területek, amikkel kapcsolatban bizonytalanság van a közlekedőkben, illetve melyek azok a jellemzően alaptalan hiedelmek, amikre hivatkozva sokan nem mernek kerékpárra ülni. Emődy Barbara (Magyar Kerékpárosklub) azokat a szempontokat emelte ki, hogy miért jó egy településnek, ha ott sokan kerékpároznak. Barna Zsolt (Magyar Mérnöki Kamara Kerékpáros Szakosztályának elnöke) a térségi kerékpáros hálózatokról, a kerékpáros infrastruktúra beruházások megfelelő előkészítéséről, illetve a hivatásforgalom és a rekreáció kapcsolatáról osztotta meg tapasztalatait. Horváth Krisztina (Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ – AÖFK) közlekedésbiztonsági és forgalomtechnikai kérdéseket feszegetett, amelyek által elsősorban az irányhelyes létesítmények előnyeit emelte ki: nem csak a kerékpárosok, de a gyalogosok és a gépjárművek szempontjait is figyelembe véve. Bereczky Ákos (Értékterv Kft.) az iskolai mobiltás mindenkit érintő kérdéseit tette fel – a tanintézmények környezetében égetően fontos olyan kialakításokat támogatni, amelyben a szülők könnyű szívvel el tudják engedni gyermekeiket önállóan gyalogosan vagy kerékpáron. Végül Coates Ádám (Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség – MAKETUSZ) bemutatta a Kerékpárosbarát Szolgáltatói Hálózat alappilléreit, és Csákvár, Tarján illetve Zámoly polgármestereit bevonva a kerekasztal beszélgetésbe körüljárták, hogy miért érdemes a kerékpáros turisták számára vonzó környezetet teremteni, és milyen (sok esetben olcsó és egyszerű) intézkedésekkel tehet ezért egy településvezető.
A műhelynapot – a kerékpárosbarát szolgáltató Tersztyánszky Bisztró által biztosított ízletes ebéd után – kerékpározással zárták, ahol a vállalkozószelleműek két csoportban bejárták Csákvár kerékpáros szempontból érdekes, követendő vagy éppen kevésbé követendő kialakítású létesítményeit.
